Néhány hónapja már remekül vizsgázott Szombathely a cselgáncs szövetség előtt, hiszen akkor a Haladás Sportkomplexumban a diákolimpia döntőjét rendezték meg. Október 20-án a Brenner János Általános Iskola tornacsarnoka telt meg zsúfolásig, ahol az országos bajnokság résztvevőiért szoríthattak az edzők és a gyerekeket elkísérő szülők.

A verseny kiírásának értelmében diák A és diák B korcsoportban bizonyíthattak a fiúk és a lányok. Az ünnepélyes megnyitóra 11 órakor került sor, de előtte már bőszen melegítettek a fiatalok a küzdelemre. A szombathelyi sportvezetők számára nagyobb odafigyelést igényelt ez a nap, hiszen nemcsak trénerként, hanem szervezőként is nagy nyomás nehezedett rájuk.

– Nagyon örülünk, hogy a diákolimpia döntőjének sikerén felbuzdulva ezúttal is országos versenynek adhatott otthont Szombathely . A megmérettetésre közel 400 előnevezés érkezett, a helyszínen pedig 320-nál több gyerek bizonyíthatta rátermettségét. A 11-12 éves fiataloknál nagyon sűrű a mezőny, így komoly koncentrációt igényel, ha valaki kiugró eredményt szeretne elérni – mondta Antoni Zoltán főszervező, aki a Haladás VSE versenyzői felkészítésében is elévülhetetlen szerepet vállalt.

A szombathelyi színeket hárman képviselték. A diák B kategóriában induló Tárczy Csanád idén váltott súlycsoportot és edzője szerint neki a legfontosabb szempont a tapasztalat szerzés. Farkas Alex és Pesti Péter kor és súlycsoportjában is nagy névnek számít, tehetségük valamint tudásuk révén akár a legfényesebb érmet is megszerezhetik.

– A diákolimpiai óta nagyon felértékelődött szakág lett Szombathelyen a cselgáncs. Egyre többen érkeznek, nőtt az edzéslátogatók száma is. Ráadásul azt tapasztaljuk, hogy ez a sportág jótékony hatást gyakorol a szülők-gyermek kapcsolatra is, amelyet a versenyeken látható leginkább. Talán ez a titka a judónak – tette hozzá Antoni Zoltán.

Való igaz, hogy a Brenner tornacsarnokában egyetlen gombostűt nem lehetett leejteni, annyian voltak. A sportbíráknak többször is szóltak a nézőknek, hogy próbáljanak a kordonon kívül maradni. Hihetetlen, hogy mennyire élvezték a szülők a versenyt. A gyerekek között pedig sokszor láthattunk egy-két könnycseppet, ha éppen vesztesen hagyták el a tatamit.

A verseny eredményeiről hamarosan beszámolunk!