Hosszú éveken keresztül dolgozott Bokor Laura azért a sikerért, amiben végül része volt. A zöld-fehér együttes csapatkapitánya több osztályt is megjárt együttesével, végül az extraligában bizonyíthatott. Azonban nemcsak a feljutás volt nehéz, hanem megragadni a legjobbak között. A szezon elején kitűzött célokat sikerült teljesíteni, mégis elérkezett számára egy váltás.

A tehetséges játékos az utolsó fordulót követően közösségi oldalon köszönte meg mindenkinek a lehetőséget, hogy ilyen szép ívű karriert futhatott be. Az ismert volt, hogy tanulmányait hagyta félbe a profi pályafutása miatt, azonban úgy érezte a tehetséges röplabdázó, most – ha csak átmenetileg is – pontot kell tennie a sportolói életének végére.

Milyennek találod a Haladás idei szereplését?

– Ez az év indult talán a legnehezebben, nyár végén a csapat még nehezen állt össze, aztán szerencsére fokozatosan mindenki megérkezett. A szezon felénél edzőváltás történt, ami szintén nehézségeket hozott magával. Kemény munkával teli hetek, hónapok következtek, aminek a gyümölcse a szezon utóbbi meccseire meg is érkezett. Nagyon örülök, hogy a nehéz kezdet ellenére a végére sikerült elérni a céljainkat és bent maradtunk az extraligában.

Volt-e holtpontod neked vagy társaidnak az alapszakasz során?

– Úgy gondolom, hogy többen is sok holtpontot éltünk át a szezon alatt. Egyénenként is és sajnos csapat szinten is küzdöttünk a nehézségekkel. Utólag visszagondolva ez még erősebbé tett minket és még jobban tudtunk egymásért küzdeni ami szintén előre vezetett minket.

Hogyan sikerült a korábbi kudarcok után talpra állni?

– Én személy szerint szeretek inkább előre nézni, a kudarcokból tanulni és tovább fejlődni, nem szeretek sokáig szomorkodni. Nagyon jó egy csapathoz, közösséghez tartozni még a rossz időkben is hiszen mindig valaki tud segíteni vagy épp csapatként együtt felállni sokkal egyszerűbb. Így történt ez nálunk is, egymást segítettük át a nehézségeken.

Melyik mérkőzésre emlékezel a legszívesebben és miért?

– Nekem az egyik legkedvesebb a 2018-as évben az utolsó meccs volt, mikor Jászberényt hazai közönség előtt megvertük és ezzel megszereztük az első 3 pontunkat. Valamint az itthoni Kaposvár elleni meccs és az utolsó hazai mérkőzésünk a Jászberény ellen is jó érzéssel töltenek el, mert ezeken a mérkőzéseken csapatként egymásért tudtunk küzdeni. Valamint a közönség is szerintem izgalmas mérkőzéseket láthatott.

Mit jelent egy 100 éves klub csapatkapitányaként elérni a kitűzött célokat?

– Nagyon jó érzéssel tölt el, főleg egy ilyen nehéz szezon után így talán még nagyobb értéke van számunkra ennek a sikernek. Örülök, hogy a lányok bíztak bennem és segítettek nekem, olykor nem egyszerű feladat csapatkapitánynak lenni.

Azt lehetett tudni, hogy a tanulmányaid szakítottad meg a profi sportért. Visszamész az iskolapadba?

– Igen, szerettem volna még egy utolsó profibb évet átélni, megtapasztalni. Már év elején tudtam, hogy a tanulmányaim megszakítása csak egy évre szól. Szeretném mindenképp befejezni az egyetemet, hiszen számomra az a legfontosabb. Így igen, szeptembertől újra visszaülök az iskolapadba.

Láthatnak a szurkolók még Hali-játékosként a pályán?

– Azt mondják “Soha ne mondd, hogy soha“ így még nem tudom mit hoz a jövő. Egy biztos, most szeretnék a tanulmányaimra koncentrálni és befejezni az iskolát. Mellette szeretnék több időt tölteni azokkal a dolgokkal, amikre esetleg eddig kevesebb időm jutott, ilyen például a főzés is és új hobbik, más sportágak kipróbálásától se zárkózom el.

*

Bokor Laurával készült Instragram kérdezz-felelek cikkünk is hamarosan látható lesz a Hungarysport oldalán.

Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!