Az atlétikai Európa-bajnokság férfi kalapácsvető számának hétfő esti döntőjét ITT közvetítettük, most következzen az interjú a bronzérmessel, Németh Zsolt és Németh László tanítványával, Halász Bencével.
– Bence, hatalmas gratuláció jár Neked! Kiválóan versenyeztél és ehhez remek alapot adott az 1. kísérletben elért 77 méter 15 centiméteres dobás…
– Az első dobás természetesen megnyugtatott, nagyon örültem, hogy egy egész nagy és technikailag is stabil dobás sikerült. Nagy kő esett le a szívemről, hiszen a verseny kezdetekor még nagyon izgultam.
– Aztán látszott, hogy javítani szeretnél, de ez nem sikerült, a 2., 3. dobásaidnál idegesnek tűntél…
– Igen, megpróbáltam kockáztatni, kicsit több sebességet és erőt vittem a dobásokba, sajnos ezek magával hozták azokat a hibákat, amelyek aztán érvénytelenné tették a kísérleteket. Úgy éreztem egyébként, hogy egyik sem volt rossz dobás, csak minimális korrekció kellett volna, hogy összejöjjön a javítás. Lehet, hogy azért tűntem idegesnek, mert szerettem volna 100%-osra összehozni a technikát, illetve azért, mert indították a futószámokat. Az sem nyugtatott meg persze, hogy a háló egyik oldalába dobáltam a kalapács fogantyúját, ezek pedig métereket vettek le a dobásból.
– Közben Henriksen egész jól feljött rád, folyamatosan javult, érezted, hogy kell a nagy dobás?
– Persze, nagyon szerettem volna javítani, éreztem, hogy bennem van a nagyobb, akár a 80 méteres dobás is.
– Több alkalommal is a futószámok miatt nem engedtek a dobókörbe, ezt az időt mivel töltötted, illetve megzavart ez?
– Idegessé tett nem egyszer a jelenet, amikor a dobókörbe lépés előtt megállítottak, mert startoltak a futók.
– Aztán 77.36-ra javítottál, nagyon kellett ez a lelkednek, szerintem. Szerinted is?
– Igen, nagyon boldog voltam, Henriksen 6.dobása után már érmesként mentem be a dobókörbe, aztán a magyar zászlóval tiszteletkört tehettem a berlini stadionban. Óriási érzés volt, megérte a sok munka.
– Maradt benned hiányérzet?
– Hiányérzet nincs bennem, hiszen minden ilyen bajnokság lényege, hogy minél előbb végezzek, a bronzéremmel teljesen elégedett vagyok. Az utazás előtt is aláírtam volna, ha ekkora dobással bronzérmet ajánlottak volna, persze így, hogy teljesítettem, még boldogabb vagyok.
– Szakértők azt nyilatkozták a versenyed után, hogy most megcsíphetted volna legalább az egyik lengyelt. Te hogy láttad?
– Számomra ez fantasztikus előrelépés, korábban csak álmodoztam róla, hogy felnőtt világversenyen érmet szerezzek, most pedig a döntőbe jutás és az éremszerzés is sikerült. Én is úgy éreztem, hogy a Fajdeket most meg lehetett volna fogni, nem volt tőlem messze, de ahhoz bőven javítanom kellett volna még, nem beszélve arról, ha meg is előztem volna ideiglenesen, ő világklasszis lévén biztosan túldobott volna utána. Nagyon izgultam, ez pedig kicsit rossz hatással volt az eredményemre, pedig éreztem, hogy a 80 méter is bennem van.
És akkor íme Halász Bence bronzérmet érő dobása.
– Hogyan tovább Berlinben?
– Mindenképp szeretném megnézni a várost és persze szurkolok a magyaroknak, közöttük is legjobban Rékának. Remélem, neki is összejön a döntős szereplés.
Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!
