A magyar válogatott nem játszott rosszul, sőt több szakaszban kifejezetten biztató futballt mutatott, de a kapu előtt ezúttal hiányzott a döntő mozdulat. Marco Rossi együttese 0–0-s döntetlent játszott Görögországgal a Puskás Arénában, így a szlovénok elleni győzelem után egy győzelemmel és egy döntetlennel zárta a márciusi felkészülési időszakot.
Ez a meccs tipikusan az a találkozó volt, amely után könnyű kettős érzéssel maradni. A játék több eleme rendben volt, a hozzáállásra sem lehetett panasz, de a futball végül mégis a gólokról szól. És ebből most egy sem jutott.
Rossi csapata dolgozott, de a befejezések elmaradtak
A magyar válogatott nem adta olcsón a labdákat, volt ritmusa a játékának, és több olyan periódusa is akadt, amikor úgy tűnt, meg lehet törni a görög védelmet. A legnagyobb hiányérzet éppen ezért a támadóharmadban maradt: a helyzetekből, félhelyzetekből, ígéretes megindulásokból nem lett döntő találat.
Az ilyen meccsek különösen bosszantóak tudnak lenni, mert sokáig benne van a levegőben, hogy egyetlen jól eltalált lövés vagy pontosabb utolsó passz eldöntheti az egészet. Most viszont mindig hiányzott valami: egy kis pontosság, egy jobb ütem, egy jobb befejezés.
A görögök sem csak védekezni jöttek
Fontos látni, hogy Görögország nem passzív ellenfélként érkezett Budapestre. A vendégeknek is megvoltak a veszélyesebb pillanataik, vagyis ez nem egy egykapuzós mérkőzés volt, ahol a magyar csapatnak csak türelmesen kellett volna kivárnia a rést. A görögök szervezetten futballoztak, és időnként megmutatták, hogy átmenetekből ők is tudnak kellemetlenek lenni.
Ettől lett a találkozó inkább feszült és taktikus, mint látványosan nyílt. Egyik oldal sem akart könnyen szétesni, így a meccs sokszor azon múlt, ki hibázik először. Végül egyik csapat sem tudta igazán kihasználni a másik megingásait.
A márciusi ablak így is adhat önbizalmat
A magyar válogatott szempontjából nem csak ez a 90 perc számít, hanem az egész márciusi kétmeccses csomag. A szlovénok elleni győzelem és a mostani döntetlen együtt azt mutatja, hogy Rossi csapata továbbra is stabil, versenyképes és képes meccsben maradni nemzetközi ellenfelekkel szemben.
Ez önmagában fontos, mert a felkészülési mérkőzések egyik legnagyobb értéke nem kizárólag az eredmény, hanem az, hogy mennyire látszik a csapat szerkezete, fegyelme és reakcióképessége. Ebben a magyar válogatott most nem nézett ki rosszul.
Rossi elégedett lehet a játékkal, de nem az eredménnyel
Pontosan az ilyen meccsek után szokott a legőszintébben kirajzolódni egy szövetségi kapitány gondolkodása. Ha egy csapat gyengén futballozik és közben nyer, akkor könnyebb elfedni a hibákat. Ha viszont sok jó dolgot csinál, de nem nyer, akkor világosan megmutatkozik, hol kell még javulni.
A mostani magyar teljesítményből több pozitívum is kivehető: a hozzáállás, a szervezettség, az intenzitás. Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a következő szinthez a támadójátékban és a helyzetkihasználásban még több kell. Ez lehet a legfontosabb tanulság a görögök elleni döntetlenből.
A szurkolók is láthatták, hogy van mire építeni
A Puskás Arénában játszott mérkőzéseknek mindig külön súlya van. Nemcsak azért, mert hazai pályán a közönség többet vár, hanem azért is, mert ezeken az estéken a válogatott kapcsolatban marad a saját bázisával. Egy gól nélküli döntetlen nyilván nem ünnepi eredmény, de ha a szurkolók azt érzik, hogy a csapatnak van karaktere és akarata, az hosszabb távon is fontos.
A magyar válogatott most ilyen benyomást keltett. Nem volt benne szétesés, nem volt benne közöny, és végig érződött, hogy meg akarja nyerni a mérkőzést. Ez talán még fontosabb, mint maga a pontszerzés.
A következő lépés a támadójáték élesítése lehet
A márciusi két meccs után valószínűleg ez lesz az egyik fő tanulság. A védekezés, a csapatfegyelem és a meccstempó többnyire rendben van, de a gólszerzéshez még pontosabbnak kell lenni. A nemzetközi futballban ugyanis nagyon kevés mérkőzésen kapsz sok tiszta lehetőséget. Ha azok kimaradnak, könnyen marad a döntetlen.
A magyar válogatott ezért úgy mehet tovább ebből a találkozóból, hogy közben nem kell pánikba esnie, de a hiányérzetet sem érdemes eltagadni. Rossi csapatának most leginkább az hiányzott, ami a futballban a legfontosabb: a gól.
Nem tökéletes este volt, de hasznos igen
A 0–0 önmagában nem hangzik nagy történetnek, de ez a meccs ennél valamivel többet adott. Megmutatta, hogy a magyar válogatott képes kontrollált, szervezett futballra, és azt is, hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata a támadóharmad hatékonyságának javítása lesz.
Ha innen nézzük, a Görögország elleni döntetlen nem csalódás, inkább emlékeztető. Emlékeztető arra, hogy a magyar válogatott már közel van egy stabil szinthez, de a következő lépést csak akkor teheti meg, ha a helyzeteiből többet ki tud hozni.
