A Fizz Liga 31. fordulója gól nélküli döntetlennel indult: a Kazincbarcika 0–0-t játszott hazai pályán az MTK Budapesttel. A péntek esti nyitómeccs nem a látványos támadójátékról szólt, kevés nagy helyzet alakult ki, de a borsodiak számára így is volt értéke az eredménynek, mert hét hazai vereség után végre újra pontot szereztek otthon.
Ez az egy pont nem írja át a teljes idény képét, de a Kazincbarcika szempontjából mégis fontos kapaszkodó. Az élvonaltól már biztosan búcsúzó csapatnak most már nem a menekülés, hanem a méltó lezárás maradt, és ebben egy ilyen 0–0 is számíthat. Az MTK oldaláról viszont inkább elszalasztott lehetőségként lehet nézni ezt az estét, mert egy olyan meccsen hagyott ott két pontot, amelyen papíron több benne lehetett volna.
Kevés helyzet, sok türelem
A mérkőzés képe végig azt sugallta, hogy itt egyetlen gól dönthetne, csakhogy ez a pillanat egyik oldalon sem érkezett meg. Az M4 Sport összefoglalója szerint kevés igazi lehetőség akadt, a találkozó inkább a biztonsági játék, a szervezett védekezés és a kevés kockázatvállalás felé tolódott. Ez az a fajta bajnoki volt, ahol a feszültség megvolt, csak a kapuk előtti minőség hiányzott.
A Kazincbarcika ebből a szemszögből valószínűleg elégedettebb lehetett a lefújás után. Kuttor Attila csapata azt hozta, amit ilyen helyzetben el lehet várni: zártan, fegyelmezetten játszott, és nem engedte, hogy az MTK kényelmesen ritmust találjon. Ez nem volt látványos futball, de a jelenlegi helyzetükben inkább a szervezettség számított, mint az esztétika. Ez következtetés a meccsképből és a hazai sorozat megszakításából.
Az MTK megint nem tudta megoldani ezt a párharcot
A pénteki eredmény egyik érdekes mellékszála, hogy az MTK ezúttal sem tudta legyőzni a Kazincbarcikát. Ez azért beszédes, mert egy ilyen meccs a hajrában könnyen többnek tűnhet egyszerű döntetlennél: van benne egy kis bosszúság, egy kis kihagyott esély, és az a kellemetlen érzés, hogy bizonyos ellenfelek ellen valamiért rendre nem jön a megoldás.
Az MTK számára ez különösen azért lehet kellemetlen, mert a 31. forduló egészét tekintve minden pont felértékelődik. A bajnoki hajrában már a dobogó, a helyezések és az egyéni versenyek is élesebbé válnak, így egy pénteki pontvesztés sokkal hangosabban szól, mint ősszel szólt volna. Ez következtetés a forduló tétjéből és az MTK helyzetéből.
A Kazincbarcika legalább a hazai átkot megtörte
A borsodi csapat oldalán a legfontosabb pozitívum egyértelműen az, hogy megszakadt a rossz hazai sorozat. Hét egymást követő otthoni vereség után végre nem üres kézzel maradt a saját közönsége előtt, és ez még akkor is számít, ha a tabellán már nincs valódi menekülési út. Egy kieső csapatnál a szezon végére sokszor az marad a legfontosabb kérdés, hogy mennyire esik szét teljesen, vagy képes-e megőrizni valamit a tartásából. A Kazincbarcika most inkább az utóbbit mutatta.
Ez persze nem nagy feltámadás, és nem is szabad annak láttatni. A Kazincbarcika helyzetét ez az eredmény már nem fordítja meg, de legalább azt jelezte, hogy a csapat nem akar teljesen szétesett képet mutatni az idény végén. Egy ilyen pont a jövőt nem oldja meg, de a lezárás hangulatát igenis javíthatja. Ez következtetés a biztos kiesés ténye és a hazai döntetlen jelentősége alapján.
Így indult a hétvége, amely még sok mindent átírhat
A 31. forduló tehát visszafogott, feszült és gól nélküli meccsel rajtolt, de ettől még a nyitány nem volt jelentéktelen. A Kazincbarcika megállította a hazai lejtmenetét, az MTK pedig olyan találkozón hagyott pontokat, amelyből többet is kihozhatott volna. Az NB I hétvégéje még csak most pörög fel igazán, de az első este már megmutatta: a hajrában már a legkisebb megingásnak és a legapróbb pontszerzésnek is súlya van.
