1. Ez volt a 177. magyar olimpiai bajnoki cím, azonban csak az 1., amelyik téli játékokon született.
2. Magyarország részt vett mind a 23 téli olimpián, 1924-2018 között. Ezt összesen csak 12 ország mondhatja el magáról, és Magyarországon kívül a többi ilyen ország szerzett már aranyérmet. Most már Magyarország is, amelynek így 94 évet kellett várnia az első aranyérmére. Összességében a magyar a 38. nemzet, amely aranyat szerzett téli olimpián.
3. A rövidpályás gyorskorcsolya az első téli sportág, amelyben magyar olimpiai bajnoki cím született, összességében pedig a 15. ilyen sportág, az úszás, az atlétika, a vívás, a birkózás, a sportlövészet, a művészeti versenyek, az ökölvívás, a torna, a vízilabda, az öttusa, a labdarúgás, a kajak-kenu, a súlyemelés és a cselgáncs után.
4. Ázsiában rendezett olimpián ez volt Magyarország jubileumi, 25. olimpiai aranyérme: korábban 1964-ben Tokióban 10-szer, 1988-ban Szöulban 11-szer, 2008-ban Pekingben pedig 3-szor örülhettünk. Ez a szám a következő években könnyen nőhet, hiszen 2020-ban Tokióban lesz a nyári, 2022-ben pedig Pekingben a téli olimpia.
5. Eddig 298 magyar sportoló rendelkezett az olimpiai bajnoki címmel, ez a szám most már 302, így a kerek 300. magyar olimpiai bajnoknak senki nem vallhatja magát, ők négyen a 299-302.-ek a sorban.
6. Ez volt a 48. olimpiai bajnoki cím, amit nem egyéni, hanem csapat versenyszámban nyertünk, ebből a 8., amelyet 4 fős csapatban szereztünk. Korábban 3-3 alkalommal férfi és női kajak négyesünk, egyszer pedig női 4×100 méteres gyorsúszó váltónk lett aranyérmes.
7. Immár február 22. a legkorábbi naptári nap, amikor magyar olimpiai bajnoki cím született, az eddigi „rekorder” április 11. volt, amikor 1896-ban Athénban az I. olimpián Hajós Alfréd két úszó aranyérmet, Magyarország történetének első két aranyérmét nyerte. (A másik véglet, a legkésőbbi nap december 7., ezen a napon 1956-ban Melbourne-ben 3 arany is született.)
8. Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang Budapesten születtek, Burján Csaba és Knoch Viktor pedig mindketten Pécsett. Ők ezzel megduplázták a pécsi születésű olimpiai bajnokok számát, korábban Tass Olga tornász és Hosszú Katinka úszó született a baranyai megyeszékhelyen, Knoch és Hosszú ráadásul mindketten 1989-ben.
9. Liu Shaoang (1998), Liu Shaolin Sándor (1995) és Burján Csaba (1994) az első, 1990 után született magyar olimpiai bajnokok. Korábban Szilágyi Áron volt a legfiatalabb (ő 1990-ben született).
10. Viktor, Shaoang és Shaolin keresztnevű magyar sportoló még nem volt olimpiai bajnok. Burján viszont már a 4. Csaba, a vívó Fenyvesi, a birkózó Hegedűs és a kenus Horváth után. Liu Shaolin második keresztnevét, a Sándort pedig már 10 korábbi olimpiai bajnok is viselte (a sportlövő Prokopp, a vívó Pósta, Gombos és Erdős, a vízilabdázó Ivády és Tarics, a labdarúgó Kocsis és Katona, az úszó Wladár és a kajakos Hódosi).
Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!
