Több évtizedre visszatekintő feljegyzések örökítették meg a labdarúgó világbajnokságok fontosabb pillanatait. A futball látványos megoldásai mellett azért akadtak meghökkentő produkciók is. Nézzük, hogy mit jegyeztek fel a krónikások egykor.

1950. június 24-én Riode Janeiróban a hazai csapat látta vendégül a rivális Mexikót. A Maracana stadion zsúfolásig megtelt és szinte szétszedték a lelátót a szurkolók, mert Adamir két gólja mellett, Jair és Baltazar is beköszönt, erre pedig nem volt válasza a közép-amerikaiaknak. (Brazília–Mexikó 4:0)

Szintén Brazília, illetve pontosabban Pelé a főszereplője a 1958-as történetnek. A svédországi világbajnokság elődöntőjén is a Selecao tagjai örülhettek. Persze a főhős az a Pelé volt, aki 23 perc alatt jegyzett egy mesterhármast. Ekkor a brazil fenomén még csak 17 éves és 244 napos volt. Nem semmi!

1978-ban épp a mai már a bronzmérkőzést játszották Argentínában. A brazilok korán hátrányba kerültek az olaszok ellen, de Dirceu és Nelinho találataival fordítani, majd ezzel nyerni is tudtak. Claudio Coutinho csapata4 győzelmet és 3 döntetlent ért el, mégis csak a bronz jutott nekik – ezt a szurkolók és a sajtó is nehezen tudta megemészteni.

Négy évvel később a spanyolországi világbajnokságon három mérkőzést rendeztek. Algéria 3:2 arányban múlja felül Chile legjobbjait, Jugoszlávia pedig Honduras felett aratott 1:0 arányú győzelmet. A forduló legjobban várt mérkőzését Franciaország vívta Csehszlovákiával. Az összecsapás 1:1 lett.

Két felejthetetlen nyolcaddöntőt vívtak június 24-én még 1990-ben. Torinóban dél-amerikai, Milánóban európai riválisok mérkőztek meg. Az eredmény tökéletesen mutatja, hogy mennyire kiegyesúlyozott és izgalmas mérkőzéseket láthatott a közönség. Azonban tudva a végső győztes kilétét, nem mondhatjuk, hogy meglepetés született egyik pályán sem. (Argentína-Brazília 1:0 és NSZK-Hollandia 2:1)

Az egyik legszimpatikusabb csapatként vonult be a történelemkönyvekbe Kamerun, hiszen 1994-ben is látványos és tetszetős focival rukkoltak ki. Bár ez a Brazília elleni csoportmérkőzésen nem ért sokat, hiszen Romario vezette sárga-kékek 3:0-ra nyertek. A teljes képhez hozzátartozik, hogy Rigobert Song kiállítását követően esett össze Kamerun.

Mi a közös ezekben a mérkőzésekben? Franciaország–Dánia 2–1, Dél-afrikai Köztársaság–Szaúd-Arábia 2–2, Spanyolország–Bulgária 6–1 és Paraguay–Nigéria 3-1. Több, mint elsőre gondolnánk. Egyrészt ezeket a mérkőzéseket ezen a napon játszották még 1998-ban, Franciaországban. Raádásul a négy találkozón hat büntetőt rúgtak a csapatok -hibátlanul- ami egyfajta rekord.

Egy parádés, hosszabbításban szerzett góllal juttatta tovább Maxi Rodriguez Agrentínát 2006. június 24-én Németországban. A találkozót 2-1 arányban nyerték a dél-amerikaiak, akik Mexikót múlták felül. A másik ágon a hazaiak gyűrték le az Ibrahimovic-csal felálló Svédországot 2-0-ra.

Igaz, több mérkőzést is játszottak 8 éve Dél-Afrikában, de ezek közül az olaszoké a kiemelkedő. Azért is, mert címvédőként érkeztek, mégsem élték túl a csoportkört. A szlovákok elleni 3-2-es vereséget követően menesztették Marcello Lippit, akit istenítettek 2006-ban. Nagyot fordult a világ!

Négy éve Brazíliában is még csak a csoportmérkőzéseket vívták a csapatok – pont, mint ma. A lejátszott találkozók közül a legemlékezetesebb talán az Uruguay-Olaszország volt (1-0), amelyen nem a játék, sokkal inkább Suarez harapása miatt maradt meg az emlékezetünkben. A pályán maradt támadó a győzelemnek örülhetett, azonban ezt követően a szövetség négy hónapra eltiltotta őt, ráadásul kilenc válogatott mérkőzést is ki kellett hagynia. Megérte Luis?

Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!