A legtöbb sportoló az évek során forgatókönyvszerűen éli az életét. Ahogy egy tréning során bemelegítéssel kezdenek a birkózók, úgy egy fontosabb megmérettetésen gondosan ügyelnek arra, hogy a számukra leginkább fontos „rituálékat” elvégezzék.

Nincs ezzel másként Csercsics Richárd sem. Veréb István tanítványa többszörös magyar bajnoknak mondhatja magát, és tehetségét junior és egyetemi világversenyen is megmutatta már. A 125 kilogrammos súlycsoportban induló birkózó nem tartja magát babonásnak, mégis van egy szokása, amelyhez ragaszkodik:

– Talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, a bemelegítés menetén sosem változtatok. A versenyekre mégis jobban rá tudok hangolódni, ha közvetlen előtte zenét hallgathatok. Talán annyi érdekességet még megoszthatok az olvasókkal, hogy kék mezben jobban szeretek birkózni, mert a nagyobb eredményeimet mindig ilyen színű dresszben értem el. Ez azonban nem rajtam, hanem a sorsoláson múlik. Aztán, hogy a riválisom ellen kék vagy piros színben kell szőnyegre lépni, igazából másodlagos. A legfontosabb, hogy kihozzam magamból a legjobbat – zárta gondolatait Csercsics Richárd.