A koronavírus-járvány miatt az elmúlt időszakban a sportélet inkább csak a nosztalgiázásról szólt, szerencsére júniusban már ott tartunk, hogy sok sportágban újraindulhattak a versenyek. Mi azonban nem hagyunk fel a közelmúlt történéseinek beszámolói mellett a nosztalgiázással sem, ugyanis 10 éve ezen a napon, 2010. június 11-én indult útjára a labda a dél-afrikai labdarúgó világbajnokságon.
Aki a labdarúgást szereti, annak biztosan van legalább egy emléke arról az eseményről, amelynek egy fejlődő ország adott otthont, és amely a futball és a sport szeretetével milliárdokat megmozgatott.
Már az előzmények is biztatóak voltak, hisz Dél-Afrika sok támogatást kapott a szervezés elnyerése által, amelynek köszönhetően remek létesítményeket hoztak létre a vb-re, ilyen volt például a Green Point stadion, vagy a Soccer City, amely a döntő helyszíne volt.
Természetesen a “főcímdalok” mellet sem mehetünk el, a Shakira féle Waka Waka, vagy a Wavin’ flag (amelynek magyar feldolgozása is készült) szintén körbejárták a világot, és egyedi érzést adtak hozzá a vb-hez.
A különleges hangulathoz leginkább a helyiek járultak hozzá, hisz, ha másra nem is, arra mindenki emlékszik, amikor Siphiwe Tshabalala a Mexikó elleni nyitómérkőzésen kipókhálózta a felső sarkot, aminek következtében több tízerer vuvuzela hangja zengett fel az éjszakában.
A “Bafana Bafana” végül nem jutott tovább a csoportjából rosszabb gólkülönbségének köszönhetően, de a hangulat továbbra is kitartott, a helyiek egészen a negyeddöntőig jutó Ghánának szurkolhattak a folytatásban.
Tagadhatatlanul érzékeny pont volt ez a negyeddöntő a tornán, hisz Ghána Uruguay legjobbjaival nézett farkasszemet, és az utolsó percben meg is nyerték volna a találkozót, ám Luis Suárez a gólvonalon állva nemes egyszerűséggel kézzel kiütötte a labdát, megmentve ezzel csapatát a góltól. A ghánaiak büntetőhöz jutottak, ám Asamoah Gyan nem tudta bevágni a győzelmet érő találatot, így később tizenegyespárbajban dőlt el a továbbjutás, amelyet az uruk nyertek.
Megható pillanatokból sem volt hiány: az, hogy Észak-Korea is résztvett ezen a világbajnokságon már önmagában nagy meglepetés volt, Jong Tae Se, a csapat támadója a himnuszok alatt sírta el magát örömében.
Remek mérkőzéseket láthattunk az egész torna során: a drámai körülmények között kieső Brazilok mellett a Messivel (és Maradonával) vértezett Argentinának, valamint a Cristiano Ronaldot a soraiban tudó Portugáliának sem sikerült maradandót alkotnia, sőt Franciaország még a csoportjából sem jutott tovább.
A legizgalmasabb pillanatokat mégis a döntő hozta, amely a 117. percben dőlt el Spanyolország javára, egy Iniesta góllal. Emlékszel még, hogy mit úszott meg sárgával azon az összecsapáson a hollandok középpályása, Nigel de Jong?!
Tíz évvel ezelőtt, még gyerek fejjel néztük a finálét a barátokkal, a spanyoloknak szurkoltunk a TV előtt, majd futottunk az utcára a lefújás után. Ezeket a pillanatokat sohasem felejtjük el, és így 10 év távlatában is jó visszagondolni erre a tornára, amely valószínűleg mindenidők egyik, ha nem a legjobb labdarúgó világbajnoksága volt.
Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!
