A mai megnyitóval kezdetét veszi a havas és jeges sportok nagy ünnepe, a téli
olimpia. Felvezető sorozatunk negyedik, befejező részében a magyar rövid
pályás gyorskorcsolyázókkal foglalkozunk, akiktől joggal remélhetünk nagy
eredményeket.
A rövid pályás gyorskorcsolya a legfiatalabb szakág a korcsolyasporton belül. A
klasszikus (tehát a „hosszú pályás”) gyorskorcsolya története a 19. század közepéig
nyúlik vissza, már 1863-ban is rendeztek versenyeket, és természetesen az
olimpiáknak is már a kezdetek óta része. Rövid pályán ugyanakkor az első hivatalos
nemzetközi versenyt csak 1976-ban rendezték. Az 1988-as Calgary-i olimpián
bemutató sportágként már szerepelt, és 1992-től teljes jogú része az olimpiai
programnak.
Már akkor, Albertville-ben voltak magyar résztvevők ebben a sportágban: Kaszala
Tamara és Kun Bálint Tibor egyaránt a 24. helyen végeztek. Ezt követően egy rövid
szünet után, 2002-től minden olimpián legalább 6 versenyző képviselte a magyar
színeket, egyre jobb eredményekkel. 2006, Torino hozta az áttörést, ahol két A-
döntőben is korcsolyázhatott magyar sportoló. Előbb Knoch Viktor végzett az 5.
helyen 1500 méteren, ami az 1980-as Regőczy-Sallay féle jégtánc-ezüstérem óta az
első magyar pontszerző hely volt a téli olimpiákon. Majd néhány nappal később még
ezt is felülmúlta Huszár Erika, aki ugyanezen a távon a 4. lett.
2010-ben is 2 pontszerző helyet szereztünk: Vancouverben a Darázs Rózsa, Heidum
Bernadett, Huszár Erika, Keszler Andrea összetételű női váltó 5., Huszár Erika 1500
méteren ezúttal a 6. helyen zárt. 2014-ben Szocsiban pedig ismét a női váltó ért el
pontszerző helyezést: Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea, Kónya
Zsófia és Lajtos Szandra a 6. helyet szerezték meg.
A Szocsi óta eltelt 4 évben a magyar csapat stabilizálta a helyét a világ
élmezőnyében: a Világkupákban, az Európa-bajnokságokon és a
világbajnokságokon is rendre jutott be versenyzőnk a döntő futamok valamelyikébe,
és egyre gyakrabban szereztünk érmet ezeken a világversenyeken. Ráadásul
időközben már olimpiai érmünk is van: az ifjúsági olimpián 2016-ban Lillehammer-
ben a fiúknál Liu Shaoang 1000 méteren bronz-, a lányok 500 méterén és a vegyes
csapatversenyben pedig Jászapáti Petra ezüstérmet szerzett.
Phjongcshangban egyéniben a legnagyobb eséllyel a Liu testvérek indulnak, akik
mindketten 5-szörös VB-érmesek. Shaolin Sándor 500 m-en világbajnok is volt,
öccse, Shaoang felnőtt versenyen még nem, de a tavalyi junior világbajnokságon
minden távon és összetettben is világbajnok lett. Mindkettejüknek nagyon jó
szezonjuk van, Liu Shaolin Sándor vezeti a világranglistát 1000 méteren, 500
méteren a 2., 1500 méteren a 6. helyen áll. Liu Shaoang pedig 7. 1000 méteren és 5.
a másik két távon. Az ő esetükben tehát bármely távon elérhető a döntő. A férfiaknál
rajtuk kívül mindenképpen ki kell még emelni a 4. olimpiájára készülő Knoch Viktort.
A hölgyeknél Heidum Bernadett a rangidős, aki Phjongcshangban harmadik
alkalommal szerepelhet a téli olimpián. Egyéniben ugyanakkor nagy bravúr lenne bármelyik magyartól egy döntős helyezés. A legjobb világranglista helyezése
Jászapáti Petrának van, aki 1500 méteren a 14.
A nemzetközi mezőnyben váltóink is sikereket érnek el. Bár „kicentizték” a kijutást,
most először a férfi váltónak is szurkolhatunk olimpián. Bízhatunk mindkét
csapatban, már csak azért is, mert a tavalyi világbajnokságon a nők az ezüst-, a
férfiak a bronzérmet szerezték meg. A már említettek mellett férfi váltó tagjai még
Burján Csaba és Oláh Bence, a női váltóban még Bácskai Sára Luca, Keszler
Andrea és Kónya Zsófia szerepelhet.
Mindenképpen meg kell említeni a magyar csapat edzőit: Bánhidi Ákos és Zhang
Jing irányítják a felkészülést, az ő munkájukat is fogják dicsérni az esetleges
phjongcshangi sikerek.
A versenyeket a 12 000 főt befogadni képes Gangneung Ice Arenában rendezik. A
telt ház garantált, és a hangulatra bizonyosan nem lesz panasz, a koreaiak nagyon
készülnek a rövid pályás gyorskorcsolyára, hiszen minden sportágat tekintve ebben
van a legnagyobb esélyük. Világkupa eredményeik is predesztinálják őket a jó
eredmények elérésére. Mellettük a kanadaiak, a hollandok és a kínaiak a fő érem
várományosok, valamint a nőknél elcsíphet néhány érmet rajtunk kívül Olaszország
és Nagy-Britannia. De nehéz az esélylatolgatás, hiszen amitől olyan izgalmas ez a
sportág, az éppen a kiszámíthatatlansága. Elég egy kis hiba, és máris oda a jobb
helyezés lehetősége, és könnyen vétlenül is kisodródhat, elbukhat egy versenyző.
Erre jó példa az ausztrál Steven Bradbury esete, aki úgy lett olimpiai bajnok, hogy
végig lemaradva a többiektől, az utolsó, 5. helyen korcsolyázott, majd a verseny
utolsó kanyarjában a másik 4 versenyző kisodorta egymást, neki ajándékozva a
győzelmet. További jellegzetessége a szakágnak, hogy itt gyakran kell izgulni még a
verseny utáni percekben is, egészen a hivatalos végeredmény kihirdetéséig, mert ha
szabálytalanság merül fel, akkor a bíró videón ellenőrzi a történteket és dönt az
esetleges kizárásról.
Érdemes lesz tehát figyelni a phjongcshangi közvetítéseket, hiszen reális magyar
éremesélyekkel számolhatunk. Persze a legnagyobb sikert egy arany jelentené, de
nem szabad elfelejteni, hogy egy bármilyen színű magyar érem is történelmi lenne,
hiszen például még egy 37 éves magyar szurkoló életében is ez lenne az első
magyar téli olimpiai érem!
A versenyeket az olimpia majdnem teljes ideje alatt elnyújtva rendezik. Már holnap, a
megnyitó másnapján érmet osztanak, a férfiak leghosszabb távján, 1500 méteren.
Kedden (február 13.) a női 500 méter döntőire kerül sor. Jövő szombaton (február
17.) a női 1500 méter és a férfi 1000 méter, az olimpia utolsó hetében pedig kedden
(február 20.) a női 3000 méteres váltó, csütörtökön (február 22.) a női 1000 méter, a
férfi 500 méter, és a férfi 5000 méteres váltó
A versenyeket minden nap koreai idő szerint 19:00-tól, azaz magyar idő szerint 11:00
órától rendezik.
Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!
