ITT már megírtuk az 5 km-es táv ezüstjének történetét, most jöjjön a 10 km-es szám históriája.
– Gratulálunk az újabb ezüsthöz, de milyen érzéseid voltak a 10 km startja előtt?
– Köszönöm szépen, de az 5 km-es verseny után azt éreztem, hogy a 10 km-es táv nehezebb lesz. Tudtam, hogy jó formában vannak az ellenfelek, akikhez még újabbak is jönnek, hiszen 10 km-re másfélszer többen, mintegy ötvenen neveztek a W50-es korosztályban.
– Sikerült a rajt?
– A bemelegítés jól sikerült, úgy éreztem, hogy lazán megyek, szinte szárnyalok. Aztán a rajt után sajnos mégsem úgy történt. 1 km után minden lépés nehéz volt, 6 km-ig a 2. helyen mentem, előttem az 5000 m-es győztes francia kb 2-300 méterrel. Közvetlen mögöttem szintén egy francia, majd az ír és az amerikai követett pár méterrel. Közben megelőzött a francia lány, így visszacsúsztam a 3 helyre. Kicsit el is ment tőlem. Az edzőmtől közben jött a hír, hogy az első helyen lévő francia lánynak már két figyelmeztetése, 2 lapja van.
– Milyenek voltak az időjárási feltételek, illetve hogy alakult a táv közepe?
– Bár esőt jósoltak, felhő nem volt az égen. Nagyon meleg volt, km-ként tudtam magam locsolni. A fizikai fáradság mellett fejben is nagyon elfáradtam, pedig kellett a dobogós helyezés! Már-már a bronzérem is “megszépült”, aztán újabb infó jött 8 km-nél, mivel az első franciát kizárták, már a második helyen megyek és itt van előttem, aki vezet kb 20-25 m-re. Kicsit megnyugodtam, hogy a dobogó már megvan a sok biztatás a társaktól adott egy kis erőt és csökkenni kezdett a francia és köztem lévő távolság a célig.
– Mi történt a finisben?
– 8 km után sikerült úgy összekapni magam a sok biztatástól, hogy a stadionba érve két-három lépésre volt a vezető francia, sajnos azonban ő is feléledt és újra nőtt közöttünk a távolság. 400 méterrel a cél előtt 5-6 méter volt a különbség. Most sajnos nem jött az a tűz, ami az 5 km-es távon, fejben elengedtem az aranyat és ezüstöt sikerült gyalogolni.
A célba érve örültem a második helynek is, hiszen nehéz küzdelem árán sikerült megszerezni az ezüstöt. A verseny után aztán kijött a feszültség, folytak a könnyeim, de örültem az ezüstéremnek is, de legfőképpen annak, hogy vége. Most már van hiányérzetem, hiszen nagyon kicsin múlott!
Az 5 ezres győztes francia lány kizárásával nyertem egy ezüstérmet, de sajnos a “fej” miatt elvesztettem egy aranyat, s a 20 km-es szám sem lesz könnyebb!
– Ha jók az információim, voltak zavaró tényezők még a verseny előtt…
– Igen, ami zavaró volt, és sokan panaszkodnak is emiatt, hogy a rajt előtt 30 perccel be kell menni a call room-ba , ott állunk a rajtig, nem tudtunk melegíteni. Közel 200-an egy kis sarokban, ahol sem levegő, sem mellékhelyiség nem volt.
– Azért pozitívumok is akadtak, ugye?!
– Persze, nagyon jól esett és többször átsegített a holtponton a sporttársak szurkolása! A 10 km-re már több magyar sportoló jött ki szurkolni, bíztatni. Nagyon bánt, hogy az a kis szikra már nem jött a végén és nem tudtam aranyéremmel meghálálni mindezt.
De mint mindennek van valami oka, biztos ennek is, talán hamarosan 20 km után jön a válasz.
– Mit vársz magadtól a leghosszabb, a 20 km-es számban?
– Azt már most tudom, hogy a 20 km még nehezebb lesz, hiszen az ellenfelek ugyanazok lesznek, de nagyon meleg lesz már a pénteken fél 11-kor startoló, és mintegy 2 óra múlva célba érő 20 km-es távon. Észnél kell lenni, hiszen a 10 km-en is sokan rosszul lettek. Köszönöm az otthoniak szurkolását, a sok gratulációt, a szeretetet, valamint a Hungarysport figyelmét!
Mit lehet ehhez még hozzátenni? Talán csak annyit, hogy pénteken is, hajrá, Kata!
Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!
