Egy hosszú és elég hosszú szezon jutott a Haladás VSE együttesének, amely 1983/84-es évad során egy huszáros hajrával biztosította be helyét a 16 csapatos NB I-ben. A 30. fordulóban a Szeged elleni 1-1-es döntetlennel véget érő találkozó viszont nem csak ezért marad emlékezetes a szurkolóknak, valamint a klub egyik ikonjának, aki talán remegő térdekkel lépett pályára a 83. percben. De ne szaladjunk ennyire előre…

A Szombathelyi Haladás meglehetősen hullámzó teljesítménnyel rukkolt ki a szezon során, ami részben a sérülések számlájára írható. Fontos szerep jutott a szurkolóknak is, hiszen jobbára hazai környezetben bizonyult erősnek a zöld-fehér alakulat. Olyan csapatok hajtottak fejet a Rohonci úton, mint a Budapest Honvéd (2-1), a ZTE (2-1), a Videoton (3-0) vagy épp a Ferencváros (1-0). Nem mellesleg utóbbi rangadóra 18 ezer néző volt kíváncsi – bődületesen sokan voltak erre a találkozóra kíváncsiak.

A Szeged elleni – június elején megrendezett összecsapásra is kilátogatott 5 ezer szimpatizáns, de igazán nagy tétje nem volt a derbinek, hiszen a SZEOL a középmezőnyben volt, a Haladás pedig már biztosította hetekkel korábban az élvonalban maradását. Az összecsapás apropóját a klub legendás labdarúgója, Király Ferenc adta, aki utolsó mérkőzésére készült profi pályafutását illetően.

– Ez a 262. NB I-es mérkőzésem és sokkal jobban izgulok, mint 14 évvel ezelőtt – nyilatkozta az ország sportlapjának izgatottan a játékos, aki 1970-ben középcsatárként mutatkozott be az első osztályban, az utolsó találkozón viszont már középhátvédként búcsúzott. Megannyi sikerben elévülhetetlen érdemeker szerzett szerezett szombathelyi csapatának.

A találkozó így ünnepi hangulatban telt, egyik fél sem akarta elrontani ezt a szép nyári délutánt. Az első negyedóra végén Kutasi szerezte meg a vezetést a SZEOL-nak, majd a 23. percben a vasi alakulat gólfelelőse Dobány válaszolt, aki Fitos kiugratását bombázta a labdát a felsőlécet is érintve a hálóba. Ezután már csendesen csorgott a mérkőzés, egészen a második félidő derekáig.

Ekkor Fitos pontrúgását védte jó érzékkel a szegediek kapusa, majd Marton és Nagy kísérlete miatt ugrottak fel a nézők a lelátón, de hiába. Több gól már nem született, mégis hatalmas örömünnep kezdődött a 83. percben. Ekkor cserére szánta el magát Török Péter és Topor helyére érkezett Király Ferenc, akit a beállástól a lefújást követően is vastapssal éltették a szurkolók.

A mérkőzés végül 1-1-es eredménnyel ért véget, a Szombathelyi Haladás VSE pedig a 13. helyen végzett. Ezt az eredmény a klub vezetői csalódásként értékeltek, így a találkozót követően Török Péter vezetőedző és Gunyhó Ferenc pályaedző elköszönt a csapattól, lezárva egy sikeres három esztendős időszakot.

NB I. 30. forduló – 1984.06.03.

Szombathelyi Haladás VSE – SZEOL AK 1-1 (1-1)
Szombathely, Rohonci úti stadion – 5000 néző – vezette: Kőrös

Haladás: Hegedűs – Horváth, Vörös, Pásztor, Preszeller – Marton, Fitos, Nagy, Topor (Király 83′) – Dobány, Görög (Hauzer 74′).
Vezetőedző: Török Péter

SZEOL: Szabó – Kutasi, Kozma, Somogyi, Polyvás – Orosházi (Deák 83′), Takó, Balogh, Gruberovics – Kovács, Kun.
Vezetőedző: Kaszás Gábor

Gólszerző: Dobány (23.) illetve Kutasi (15.)

Sárga lap: Topor (24.), Horváth (75′)

Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!