Ez idei esztendő – talán nem túlzás ezt állítani – mindenképpen Ekler Luca éve. A szombathelyi atléta bizonyára nem gondolta volna egykor, hogy az Ő nevétől lesz hangos a magyar és a nemzetközi sajtó is. A tervezetthez képest egy évvel később, a tokiói paralimpiai játékok végeztével pedig így történt és ezen nincs okunk meglepődni sem.
Alázatosan és elhivatottan dolgozott, készült Halmosiné Séfer Rozáliával, Lengyák Györggyel, majd Szalma Lászlóval. Az eredményei pedig Őt igazolták. A parasportba 2018-ban csatlakozott és azonnal letette a névjegyét. Három év leforgása alatt világ és Európa-bajnoknak mondhatta magát, így érkezett el az egy évvel halasztott tokiói paralimpiai játékok, amelyet Ő is nagyon várt.
Mennyire viselt meg az elmúlt egy év?
– Nem volt könnyű, de igyekeztem a felkészülésre összpontosítani, ami meglehetősen hosszúra nyúlt. Mivel az olimpia és a paralimpai is halasztásra került, így inkább az időzítésen volt a hangsúly. Szerencsémre a covid időszak alatt is tudtam edzeni, ebben nagyon jó partnerek voltak és természetesen rengeteg segítséget kaptam a szombathelyiektől. Ezúton is köszönöm nekik a támogatást! Tokióba már úgy indulhattam, hogy a korábbi versenyeimen jó eredményeket értem el, nyugodt szívvel léphettem a pályára.
Habzsoltad az élvezeteket, hiszen 3 számban is bizonyítanod kellett. Nem volt benne szemernyi kétség sem?
– Mivel az első paralimpiám volt, így komoly elvárásokat sem fogalmaztam meg magammal szemben. nagy célokat nem tűztem ki, inkább úgy álltam a feladataimhoz, hogy mindent bele akarok adni. Ha ez sikerül, akkor én már boldog leszek. A távolugrásban szerettem volna egyéni és világcsúcsot is javítani, de ebből csak az utóbbi jött össze. Remélem a következő alkalommal már az előbbi is sikerülni fog. A futószámokban is megvalósult minden, amit elterveztem. Jó eredményekkel fejeztem be a számokat, bár akadtak váratlan dolgok, de ez is csak megerősített, hogy később tudjam, mire kell pluszban figyelnem.
Mennyire hatott rátok versenyzőkre, hogy nézők nem lehettek a stadionban?
– Biztos más atmoszféra lett volna, ha tele van a lelátó. Szerencsére azért nem voltak üresek a székek, hiszen saját csapatunk és a többi nemzet sportolói tapsoltak, hajtottak bennünket. Így nem bántóan üres stadionban versenyeztünk, jó hangulatot kölcsönöztek a sporttársak. Személy szerint nekem a távolugrásnál nagyon jól jött, hogy nem csendben ültek és ez hasznos volt számomra.
Egyik kedvenc számodban – a távolugrásban – nem igazán akadt ellenfeled. Hogy sikerült felpörgetned magad?
– Nagyon erős mezőny volt, kiváló atlétákkal, félvállról így nem vehettem ezt a számot sem. Az viszont igaz, hogy a legnagyobb ellenfelem saját magam volt. Szerettem volna az egyéni csúcsomat megdönteni, de ezúttal csak a világcsúcsot javítottam meg – igaz, ezt kétszer is. Abból a szempontból viszont örülök, hogy “csak” ennyi sikeredett, hogy még keményebben dolgozok és tudom, előbb vagy utóbb célt fogok érni ebben is.
Milyen program vár itthon rád?
– Először is egy nagyon hosszú utat tettünk meg – minden értelemben. A felkészülés, a versenyzés és a záróünnepség után várt rám egy repülőút, bécsi átszállással. Hazaérkezésemet követően pedig szeretnék egy nagyot pihenni, aztán újra kezdődik előről minden. Az iskola mellett az alapozó időszakkal hangolok a 2022-es évre, aminek ékköve a paraatlétikai világbajnokság. A változatosság kedvéért ennek a sporteseménynek is Japán ad majd otthont, így – reményeim szerint – nem ismeretlen közegbe utazok majd.
A sportpálya mellett a civil életre is készülsz. Mivel szeretnél idővel foglalkozni?
– A versenyek mellett egyelőre a tanulásé a főszerep, hiszen a Testnevelési Főiskolára járok mesterképzésre. Ha minden jól megy, akkor hamarosan atlétika edzőként végzek. Nagyon szeretnék majd a későbbiekben ebben tevékenykedni. Remélhetőleg minél később, mert ez azt jelentené, hogy aktív sportolóként jól szerepelek. Persze nagyon szeretnék majd gyerekekkel is foglalkozni, de a legnagyobb kihívás az lenne, ha egyszer paraatléták képzését, felkészítését segíthetném. Végül pedig még egy gondolat: ezúton szeretném megköszönni mindenkinek azt a sok szeretetet, üzenetet, telefont, amivel engem támogattak. Nagyon jól esett és hálás vagyok érte a sorsnak! Köszönöm!
Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!
