A TAO-rendszer bevezetése óta leginkább a női kosárlabdában látható kisebb előrelépés. Igaz, szorosan ott lihegnek a nyakukban a férfiak is – eredmény tekintetében, de árnyalódik a kép, ha a csapatok összetételét és a fiatal játékosokra szánt játékperceket nézzük. A különbség pedig a két nem között nem csak statisztikában érezhető.
A férfiaknál évek óta írják át a légiósok számának lehetőségét, hányan lehetnek pályán és így tovább. Ellenben a női mezőnyben valóban nagyobb hangsúlyt kapnak a fiatalok egy szabálynak köszönhetően. Ennek értelmében az alapszakasz mérkőzésein, az első félidőben kötelező a pályán tartani egy U20-as kosarast. Ennek eredményeként igazi csiszolatlan gyémántokra lelt a liga.
Elég csak az adatokat böngészni. A szekszárdi Studer (1998-ban született) meccsenként 25 percet átlagol, míg csapattársa Gereben (1999) 24 és Kis Virág (1998) közel 10 percet tölt a pályán. Sopronban Weninger Virág (97-es) neve mellett 15,3 perces átlag áll. Czukor Dalma (99-es), 13,8 percet és Dubei Debóra (97-es), 19,2 percet játszik mérkőzésenként. Akadnak más csapatoknál is olyan kosarasok, akik 20 percet vagy annál többet töltenek a pályán. Sőt, legtöbbször 2-3 kosaras pályán töltött ideje ugrott meg varázsütésre. A férfiak mezőnyében csak Németh Ákos (Körmend) és Filipovity Márkó tölt közel 10 percet a parketten, akik az 1996-98 között születtek. Félelmetes különbség, ugye?
Ennek a szabálynak köszönhetően a 17-20 éves lányok annyi időt játszanak, amelyről a hasonló korú fiatalemberek csak álmodozhatnak. Az eredmény? Dubei Debóra, Studer Ágnes, Bach Boglárka és Weninger Virág már a felnőtt válogatottban is bizonyíthattak. Ráadásul az előző évi U20-as Eb-n ötödik helyen végeztek a magyar lányok. Mi ez, ha nem a megtestesült álom – egy ötlet, amit szabadalmaztatni kéne?!
Mielőtt fejvesztve rohannának a szakértők és a szurkolók ostromolni a szövetség székházát, azért gyorsan ejtsünk szót ennek a szabálynak árnyoldalairól is. Mert ugye senki nem gondolja, hogy ennek a rendszernek csak nyertesei lennének? Sajnos áldozatai minden szabálynak vannak, így a hölgyek mezőnyében is akad, aki ennek a megszorításnak a levét issza meg.
Abban talán mindenki egyetért, hogy légiósok nélkül kiugró sikert szinte lehetetlen elérni. Nem kell diploma ahhoz a megállapításhoz sem, hogy a magyarok bérigényei bizony egy légióséval vetekszik, vagy akár meg is előzi. Épp ez az újítás ölheti meg egyébként a jövő válogatottjának gerincét. Hogy miért?
A női bajnokságban félidőket pályán töltő kosarasok a szabályoknak alávető klubok és vezetői döntésének értelmében a 21-24 éves játékosok esnek áldozatául. Ezzel pedig pont a kiöregedő kosarasok helyét nincs, aki átvegye. Elvégre néhány év múlva a most 24 éves zalaegerszegi Gorjanácz Ágnes köré kéne építeni a csapatot, aki másodperceket tölt a pályán az U20-as szabály miatt.
Az elöregedés már a férfiak mezőnyét is kíméletlenül fenyegeti és sehol a felmentő sereg. Régen akadt egy Ferencz Csaba vagy Kutasi Gergely, esetleg a Falco csapatában Váradi Kornél, aki az adott korszakban 19-21 évesen már mérkőzéseket döntöttek el. Ez a generáció viszont már a karrierjük vége felé jár. A többségük már 30 évesek is elmúltak, vagy közelebb járnak a harmadik X-hez, mint a 25-höz. Tóth Norbert, Csorvási Milán, Keller Ákos és Lóránt Péter után csak egy tátongó szakadék van, nincs vagy csak nagyon minimális réteg van, akire építhetjük a jövő válogatottját, esetleg magyar bajnokság aranyérmes csapatát.
Az utolsó keresztes lovagok szerepében két szombathelyit lehet megemlíteni: Perl és Váradi személyében, akik tehetségük valamint szorgalmuk okán bizonyára külföldön folytathatják karrierjüket. Ha pedig ez a tendencia folytatódik, akkor lassan eljutunk a kézilabda szakág legfőbb betegségéhez. A legtöbb csapat képes megfizetni 6-8 esetleg 10 világsztárt, akik pont a magyarok elől veszik el a játékperceket. Ezzel pedig megágyaznak egy nagyon szomorú és sötét jövőnek. Hiszen sehol egy feltörekvő Görbitz Anita vagy a kosárlabda berkein belül maradva Balogh Bubu, Németh István vagy Kálmán László.
Ha nem is az u20-as szabály és a légiós-stop a megoldás, azért nagyon közel van az igazság. Kellenek a tehetséges fiatalok a pályára, hogy a kiforrott játékosokkal összedolgozva kamatoztatni tudják tudásukat klub és válogatott szinten is.
Honlapunkon megjelenő kiemelt tartalmakat a Vasi Korall Kft. támogatja!
